Segítsünk a méheknek, méhlegelő telepítésével

Miért fontos a méhlegelő?

A 2000-es évek óta megcsappant a földi méhállomány és ez katasztrofális következményeket vonhat maga után. Éppen ezért az ENSZ 2017-ben a méhek világnapjává nyilvánította május 20-át, hogy felhívja a figyelmet erre a minket is komolyan veszélyeztető problémára. A méhek játszák tulajdonképpen a főszerepet az élet körforgásában, ők a fogaskerekei az egész gépezetnek. Eközben rengeteg negatív hatás éri őket: a szennyezés, a klímaváltozás és a felelőtlen méhgazdaságok is. A beporzók számának folyamatos csökkenése beláthatatlan következményekkel járhat az emberiség táplálkozására nézve, hiszen ezek nélkül a szorgos kis lények nélkül nem kerülnek beporzásra a fák, termények. A méhlegelő alapvetően mezőgazdasági fogalom, de már kis területen – akár a kertünkben is – létrehozhatjuk. Nem tűnik nagy dolognak, de higgyük el, sok kicsi sokra megy, amikor egy faj megmentéséről van szó. A megfáradt, éhes házi vagy vadon élő méhek számára a túlélést is jelentheti egy-egy ilyen méhbarát szigetecske. És még a kertünk is élettel telibb, színesebb lesz tőle. Ha pedig nem vagyunk biztosak abban, milyen virágokat szeretnek szorgos kis barátaink, akkor méhlegelő magkeveréket is vásárolhatunk, s nincs más dolgunk ezután, mint a kívánt területet beszórni vele. Ezzel az akcióval magunk is részévé vállunk a beporzók védelmének. Bár elsősorban mi vagyunk azért a felelősek, hogy a méhek fogyatkoznak, ha idejében teszünk ellene, akkor a folyamatot még idejében megállíthatjuk. Ez túlzás nélkül a közös érdekünk.

Miért kezdjünk neki az otthoni méhlegelő mielőbbi kialakításának?

A méhecskék már közel 50 millió éve végzik feladatukat, fáradhatatlanul, de még sosem kellett szembenézniük olyan káros környezeti hatásokkal, amelyeket ne bírtak volna átvészelni. Ezzel szemben a civilizációnk néhány ezer évében sikerült elérnünk egy olyan pontot, ahol sajnos ez mégis bekövetkezett. A méhek felelősségek a növények 63%-nak, vagyis mintegy 250 000 növényfajnak a beporzásáért. Márpedig, ha a növények kétharmada a méhek pusztulásával maga is eltűnik, akkor elpusztulnak a velük táplálkozó rovarok, madarak, majd ezek ragadozóim és végül az egész ökoszisztéma belerokkan. Nélkülük a mi gyümölcsöseink, zöldségeseink, takarmányaink is szaporodásképtelenné vállnak. Hogyan kerültek ilyen helyzetbe? Méhlegelők híján a vadon élő méhek, akiknek családi hierarchiája eltér az általános iskolában tanultaktól, a vegyszerekkel kezelt mezőgazdasági területeken keresnek táplálékot. Mivel itt nincsenek dolgozók, akik az élelmet gyűjtik, az élelemhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek közvetlenül a fajfenntartó királynőkre és királyokra hat: ha csak egy egyed elpusztul, jövőre tízzel kevesebben lesznek, ha tíz, akkor már százzal, és így tovább: exponenciálisan nő a veszteség. A méhlegelő pedig egy olyan hely, ahol a méhek veszélyeztetettség nélkül dolgozhatnak, végezhetik a dolgukat és nem fenyegeti őket az ember keze. A méhlegelő a virágzó növények hiányát is megszünteti. Ezek tulajdonképpen a nagyüzemű mezőgazdaság által bekebelezett vadvirágos mezőket igyekeznek pótolni. Ezzel az a probléma, hogy a virágok kiszorultak természetesen élőhelyükről, és a helyükre olyan termény került, amelynek virágzása csak rövid ideig tart. Ez a szorgos méhekre nézve végzetes. Hiába a két heti bőséges virágzás, ha a szezon többi napján éhen halnak. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, akár több tízezer kilómétert kell repülniük az icipici méhecskéknek. És akkor még nem volt szó a növényvédőszerekről. Amerikai kutatók megvizsgáltak egy ottani méhkolóniát, és azt találták, hogy egyetlen adag nektárban, amit egy méh bevisz a kaptárba, hatféle növényvédő szer maradványa található. Ezek között volt olyan rovarirtó is, ami nagyobb mennyiségben megöli a rovarokat, de kisebb mennyiségben is bódultságot okoz, így megakadályozza, hogy a méh visszataláljon a kaptárba.

Az éhező méheket egy negyedik probléma is érinti. Ha nem tudnak elég propoliszt készíteni, akkor a kaptárokban könnyedén elszaporodnak a betegségek, paraziták, amely szintén a populáció csökkenéséhez vezet.

Tényleg megoldás a méhlegelő kialakítása?

Első lépésként szükség van a méhlegelőkre. Ezzel több fentebb említett problémának elejét vehetjük és csökkenthetők a permetezett virágok által okozott károk is, hiszen így nem elsősorban azokat fogják a méhek látogatni.

Milyen legyen az otthoni méhlegelő?

Az Akadémiai Ökológiai Kutatóközpontja egy online kiadványt tett közzé, amelyben részletes és csodás útmutatóval segít minket, hogyan támogathatjuk beporzóinkat. Ha méhbarát növényeket ültetünk, akkor még nagyobb segítséget kapnak tőlünk. Ilyen a tavaszi mézvirág, ternye, a búzavirág, a cickafark, a mécsvirág. Nyáron a leghasznosabb az illatos orgona, a karakán levendula, a hűsítő borsmenta. Ezeket ráadásul a konyhában és az otthoni gyógyászatban is feltudjuk használni.  Az őszről se feledkezzünk meg, hiszen akkor még messze a tél. A neves őszi rózsa, méhbalzsam és kúpvirág a legjobb táplálékok a méheknek.